|
A ló és az ember kapcsolata több ezer éves, ám szerepük az utóbbi évtizedekben alaposan átértékelődött. Ma már nem mezőgazdasági haszonállatként, hanem szabadidős „társként” tartjuk őket számon. Sajnos, a fokozott igénybevétel miatt néha megmagyarázhatatlan és visszatérő, krónikus betegségek érik őket. Gondolok itt a sántaságra, bőrproblémákra, ekcémára, allergiára, kólikára, hogy a tüdő-, és légzőszervi betegségekről (kehesség) már ne is beszéljünk! A humán orvoslásban is egyre nagyobb teret hódító alternatív gyógymódok már az állatorvoslásban is megjelentek. A gyógyszerek helyett egyre többször alkalmaznak gyógynövényeket, a lovak merev mozgásán pedig masszázzsal és csontkovácsolással, osteopathiával próbálnak segíteni. A holisztikus sohasem a tünetet kezeli, hanem a kiváltó okot, a gyökeret szünteti meg. A diagnózis során kívülről jut a probléma gyökeréhez, a külső tünetekből következtet a beteg belső szerv energiazavarára. A terápia során belülről kezel és szünteti meg a külső tüneteket. Az alternatív gyógymódok kiválóan alkalmasak - a hagyományos gyógymódok mellett - a „rejtélyesen” visszatérő, krónikus megbetegedések gyógyítására. Az akupunktúrás tűvel, csontkovácsolással vagy masszázzsal segíteni lehet légzőszervi (köhögés, asztma, bronchitis, allergia), mozgásszervi (patabetegségek, sántaság, feszes izomzat) és ezekből eredő lovaglási (fejrázás vagy head-shaking szindróma) és viselkedési zavarokon (félelem, menekülés, agresszió, depresszió) és szaporodásbiológiai problémákat (terméketlenség, ciklus- és vemhesülési zavar) is orvosolhatunk. A versenyeken való sorozatos részvétel, a lovak teljesítménycsökkenésével járhat. Fáradt, túlkövetelt lóval a versenyzés nem csak hogy rossz élmény, de még balesetveszélyes is. A lovak teljesítmény-csökkenésének okára és annak doppingmentes kezelésére megoldás lehet az akupunktúra, osteopathia, masszázs vagy csontkovácsolás. A honlap betekintés nyújt, milyen elven és hogyan működik néhány alternatív gyógymód lovaknál, milyen betegségekre és zavarokra jelent megoldást.
A tapasztalataim és a szakirodalom szerint, ha lehet ilyet mondani, akkor mind a két módszernek (egyetemes v. nyugati orvoslás és holisztikus vagy keleti medicina) vannak sikerei a különböző betegségek gyógyításában. Az akut esetek tüneteinek csillapításában és kezelésében sokkal sikeresebbek tűnnek a nyugati módszerek, míg a krónikus és visszatérő betegségeknél pl. izületi folyadék felszaporodás v. esetleg hiány (sportlovak), allergia vagy mozgás- és légzőszervi betegségeknél, az esetleges sorozatos szteroid kúrák helyett a keleti medicina eredményesebb lehet.
Hangsúlyozom, hogy egyik sem jobb vagy rosszabb, mint a másik csak éppen más módszerrel, más filozófiai alapokon jut el oda, hogy azt tudjuk mondani: Kész! Egészséges, a kezelést befejeztük! Láttam, már olyat, hogy 3-4 napja fennálló sántaságot, amit csak akupunktúrával kezeltünk, az első kezelés után (kb. 30 perc) teljesen tünetmentessé vált. Két nap boksz nyugalom után a ló a sántaság legkisebb jele nélkül mozgott… és olyat is, amikor jó volt, hogy a közelben volt az állatorvos és egy alapos állatorvosi vizsgálat után a nyugati medicina szerinti kezelés mellett döntött a tulajdonos, és helyesen tette (a lovat később bélcsavarodás miatt műteni kellett).
A két módszer közötti különbséget az alábbi táblázat foglalja össze: Holisztikus - keleti
| Egyetemes - nyugati
| | Absztrakt | Konkrét/ specifikus
| | Szubjektív | Objektív | | Művészi | Technikai/ tudományos
| Jobb agyfélteke
| Bal agyfélteke
| A keleti orvoslástan a filozófiából és a művészetekből nőtt ki
| A nyugati orvoslástan materialisztikusabb jellegű, a testi tünetek kapnak hangsúlyt
| | A keleti diagnosztika nem precíz, hanem általános | A nyugati orvoslástan nagyon precíz és a panaszra összpontosít
| Holisztikus, az egész lényre figyel, nem a meghatározott panaszra
| Szimptomatikus, a specifikus szervekre és tünetekre összpontosít, nem pedig az egész ember működőképességére
| Gyógyító és páciens (állatoknál a tulajdonos) közötti kommunikációra épül, a beteg megérintése
| Műszerekre és laboratóriumi tesztekre épül
| A keleti orvoslástan a paradoxonokon alapul: az egészség az ellentétek vagy az ellenkező irányú (paradoxiális) erők egyensúlyára támaszkodik: "A betegségből egészség lesz, az egészségből betegség."
| A nyugati orvoslás lineáris: "Az egészség egészség, a betegség betegség." - a jó és a rossz világosan elkülönöl
| Minden változik
| Az állapotokat statikusnak tekintik
| Az orvoslás általános jellegű, életmód központú
| Az orvoslástan a célra összpontosít, gyógyszer- és sebészetközpontú
| A beteg önmagát gyógyítja, a gyógyító csak irányítja
| Az orvos és a gyógyszer gyógyítja a beteget |
Az a lényeg, hogy mindkét irányzatnak megvan a maga helye a gyógyítás skáláján. Kelet és Nyugat egymás ellentéte, kiegészítik egymást, egyensúlyban tartják a világot.
A végére a legfontosabb szabály: „Prinum, nil noccere!” azaz „Mindenek előtt NE árts!” vissza az elejére
|