Az akupunktúrás kezelés lényege, hogy a test meghatározott pontjaiba tűket szúr a kezelő és különböző mozdulatokkal mozgásba, hozza azokat. A tű önmagában merül a testbe, semmiféle gyógyszert vagy vegyi anyagot nem tartalmaz. A szakkönyvek részletesen leírják ezeket, a belső útvonalakat. Amelyek a köztudatba „meridián” néven került, bár a helyes fordítása inkább a csatorna vagy út. A csatornák meghatározott helyei, „nyílásai” az akupunktúrás pontok, ahová a tűk kerülnek. Szemmel nem láthatóak, de finom tapintással érezhetők. Betegségek esetén nyomásra érzékennyé válhatnak, ami a diagnosztikában is segítséget nyújt. Léteznek-e ezek a pontok? Az akupunktúra ellenzői ezeket is csak valamilyen misztikus elképzelésnek tartják, holott már számos objektív bizonyíték igazolja létüket. Niboyet francia kutató 1946-ban felismerte, hogy az akupunktúrás pontok felett a bőr elektromos ellenállása kisebb. Ezen a felismerésen alapszik az azóta is használt, sokféle formában kapható ú.n. pontkereső készülék. Yin és Yang A Yin és a Yang két ellentétes irányú erőt jelent. Minden, ami a természetben létezik, ami él és mozog magába foglalja a Yint és a Yangot. Úgy, ahogy az európai kultúrában a dialektikus materializmus kifejti, hogy az események tulajdonképpen az egymással ellentétes erők harcából születnek, a Yin és a Yang is két ellenpólust, ellentétes tulajdonságokkal bíró erőt (energiát) képvisel, melyek kölcsönhatása eredményeképpen alakul ki mindenféle mozgás, működés. Egyik sem létezhet a másik nélkül, s mindkettő magába foglalja a másikat. Az ősi tanítás szerint a Yang a hegy napos, míg a Yin az árnyékos oldalát képviseli. A lónál a Yang test felső,míg a végtagok külső része a Yin pedig a hasi rész illetve a végtagok belső felülete. A Yang energia képviseli a mozgást, a dinamizmust, a férfit (férfiast), a nappalt, a meleget, a kiáradó erőt, a kifelé és felfelé irányuló mozgást; a Yin a stagnálást, az összehúzódást, a nőt (nőiest), az éjszakát, a hideget, a befelé és lefelé irányuló mozgást. Minden létező természeti jelenségnek, élőlénynek, szervnek, tulajdonképpen mindennek ami létezik, van egy Yang és Yin oldala, energiája, melyben a Yang képviseli az aktív, dinamikus, mozgató részt, a Yin pedig a passzív, stagnáló, anyagi részt. A Yang energia (tehát a mozgás, aktivitás) a Yin-ből (az anyagból) táplálkozik, ugyanakkor a Yin a Yang energiáját megkapva tud csak működni. Tehát egyik sem tud a másik nélkül működni, ugyanakkor mivel állandó kölcsönhatásban vannak egymással, a Yinben mindig található valamennyi Yang és fordítva. Ezt szimbolizálja az ú.n. Tai Qí (ejtsd: taj csí) szimbólum, melynek fehér része a Yangot, fekete része a Yint reprezentálja. A Yin és Yang energia egyensúlya, egymást kiegészítő harmonikus működése kell ahhoz, hogy a természetben minden jól, kiegyensúlyozottan, rendben működjön. Lefordítva ezt az emberi és állati szervezetre: a bennünk (bennük) működő, minket éltető energia a Qí (ejtsd: csí) szintén rendelkezik Yin és Yang oldallal, melynek kiegyensúlyozott volta biztosítja a jó egészséget. Az akupunktúrás kezelés során ezt az egyensúlyt igyekszünk helyreállítani. A belső szervek tulajdonságaik, működésük alapján szintén feloszthatók Yin (Raktározó v. Zang) és Yang (Dolgozó vagy Fu) szervekre. Pl. a gyomor, a bélrendszer, mely egy üreges, dinamikusan működő egység, fő feladata a táplálék továbbítása, miközben a bélfalon keresztül egy aktív működés, a felszívódás zajlik, a Yang oldalhoz - míg a máj, mely egy tömör szerv, melyben a különböző anyagok sokáig stagnálnak, miközben elvégzi méregtelenítő, epetermelő stb. működéseit, a Yin oldalhoz tartozik. A tünetek, melyek a betegségek során jelentkeznek szintén feloszthatók ilyen alapon. Egy akut gyulladás, melyre jellemzőek a gyulladás klasszikus tünetei: meleg, vörös, fájdalmasan lüktet, Yang tünetként értékelendő. Egy krónikus folyamat, pl. egy krónikus ízületi gyulladás, mely vizenyős, hideg tapintatú, folyamatos fájdalommal jár, Yin tünetet reprezentál. A kezelés során tehát az ellentétes energiák aktivizálásával, illetve a túlsúlyban lévő energia szétoszlatásával gyógyítunk, azaz megpróbáljuk helyreállítani az egyensúlyt. Miért hasznos ez? Azért, mert a szervezetet károsító gyógyszerek nélkül, nem a tünetek időleges elnyomásával gyógyítunk, hanem tulajdonképpen oki kezelést végzünk. vissza az elejére Az Öt elem tana A keleti filozófia másik igen fontos alapelmélete - a Yin-Yang teória mellett - az ú.n. Öt elem tan. Ez az elmélet ugyanúgy, ahogy a Yin és Yang viszonya, egy általános érvényű szabály, mely nemcsak az orvoslásra, hanem az összes létező természeti folyamatra érvényes. Míg a Yin és Yang azt a két ellentétes irányú mozgatóerőt fejezi ki, mely minden létezőt működtet, addig az öt elem tan azt a körforgást mutatja be, ahogy a természetben a különböző folyamatok lezajlanak. Ez egy dinamikus körforgás, melynek soha sincs vége. E szerint az elmélet szerint a dolgok öt fázison (öt elemen) haladnak át, míg visszajutnak az elsőhöz, hogy aztán minden kezdődjön elölről. Legszemléletesebb példa erre az évszakok körforgása (itt ötödik évszakként szerepel a nyárutó). Ez az öt elem a természetben jelenlévő és ránk ható természeti képződmény, sorrendben a fa, a tűz, a föld, a fém és a víz. Itt megint a nyugati ember számára furcsának, érthetetlennek tűnő fogalmakkal állunk szemben. Hogy lehet egy működési folyamat első fázisa a fa? A keleti ember képekben beszél (ugyanúgy, ahogy az írásjelei is képiek), egy-egy szó nemcsak magát a megnevezett tárgyat képviseli, hanem magában foglalja az arra a tárgyra jellemző energiákat, mozgásokat. Jelen esetben pl. ha a fára gondolunk, akkor nemcsak az út szélén álló akácfára gondoljunk, hanem gondoljunk arra az energiára, amit magából kisugároz, arra a mozgásra amit képvisel. Arra, ahogy tavasszal rügyezni kezd, kivirágzik, beindulnak aktív életfunkciói, hajlong a tavaszi szélben. Ez a Fa energia az, amit az öt elem tanban is képvisel - a tavaszt, a születést, a klimatikus energiák közül a legmobilisabbat, a szelet. A fa jelképezi a mozgékonyságot. Mindent, aminek a tulajdonságai - nem külső, hanem a működésére, belső dinamizmusára utaló tulajdonságai - analógiába hozhatók a fáéval, az öt elem tanban a fához fog tartozni, így pl. idesoroljuk a májat és Yang párját az epét, valamint az izmokat, inakat, melyek mozgásunkat biztosítják, s a máj-epe uralma alatt állnak.( lásd a táblázatoknál.) A Tűz a következő fázis, melyet a fa táplál. A tűzre jellemző a kiáradás, szétterjedés, valamint a hőség. A tűz elem tehát evvel analógiában a növekedést, szétterjedést, a nyarat képviseli. Belső szerveink közül idetartozik a szív, mely szétárasztja a vért ereinkben és idesorolandó a szív yang párja a vékonybél. A tűz hatására hamu, pernye keletkezik, mely beolvad a földbe. A Földtől táplálékot kapunk, mely a nyári hőségben érlelődött. A föld nedvességet sugároz ki magából, termékenységet képvisel. A földelem tehát az átalakulást, átalakítást, a nedvességet jelképezi, a rá jellemző évszak a nyárutó. A földhöz tartozó szervünk a lép (és yang párja a gyomor), mely az emésztés központi szerve, azaz a táplálékok, átalakítását végzi, s a „húst” (az izom nem mozgató része, hanem a tömege) és a kötőszövetet uralja. A földben képződik a Fém, mely hűvösséget, szárazságot áraszt magából, jellemző rá a tisztaság. A fém elem képviseli az őszt, a hanyatlást, a klimatikus energiák közül a szárazságot. Idetartozik „legtisztább” szervünk a tüdő és Yang párja a vastagbél. (Azért nevezi a keleti orvoslás a legtisztábbnak a tüdőt, mert ő fogadja be a levegőt, az égi energiát, mely a legtisztább energia.) a tüdő uralja a bőrt. Az ötödik fázis a Víz, mely a hidegséget, mozdulatlanságot, a megállapodást, a halált jelképezi. Ugyanakkor a vízre van szükség ahhoz, hogy a fa majdan újra kirügyezzen. A víz elemhez tartozik a tél, a hideg, belső szerveink közül a vese és a húgyhólyag. Úgy hiszem, sokan gondolják ezek után, hogy ezek a párosítások erőltetettek, nincs is igazságtartalmuk. De gondoljunk bele, ha az orvoslásból merítünk példákat, mik azok a betegségek, melyeknek szezonálisan jellemző a megjelenése? Tavasszal, a szeles időjárásban jellemzően megszaporodnak a rheumatikus betegségek, az izmok, inak betegségei. A nyári hőségben jellemzően gyakoriak a szívproblémák, az érrendszeri problémák rosszabbodnak. A nyárutó jellemző betegsége a szénanátha. Nem ismeretlenek azt hiszem senkinek sem az őszi megfázás, valamint a télen kiújuló, vagy keletkező veseproblémák sem. Ezek a legismertebb, legközérthetőbb példák, de ugyanígy folytathatnánk tovább a felsorolást az érzelmek és szervek, ízek és szervek, külső megnyilvánulások és szervek stb. kapcsolatával. Mindebből következően egy szerv betegségére már sokkal finomabb jelekből is következtethetünk, nemcsak akkor, amikor már objektív, pl. laboreltérések, vagy anatómiai változások vannak. Fontos megjegyeznem, hogy a különböző funkciókörök a hozzá rendelt szervek után kapták a nevüket, de sokkalta többet jelentenek, mint az anatómiai értelembe vett szerv maga! Elem | Fa | Tűz | Föld | Fém | Víz | Klimatikus energia | szél | hőség | nedvesség | szárazság | hideg | Évszakok | tavasz | nyár | nyárutó | ősz | tél | Szerv | máj- epe | szív- vékonybél | lép- gyomor | tüdő- vastagbél | vese- húgyhólyag | Testnedv | könny | izzadság | nyál | váladék | vizelet | Uralt anatómiai szervek | izmok és inak | érrendszer | "hús" és kötőszövet | bőr | csontok | A szerv külső "megnyilvánulása | pata | kisugárzás | ajkak | bőr | farok, sörény | Ízek | savanyú | keserű | édes | csípős | sós | Érzelmek | indulatok | öröm | aggódás, rágódás | bánat | félelem | Életciklus | születés | növekedés | átalakulás | hanyatlás | megállapodás (halál) | Természetesen, ahogy mindennek az univerzumban, az öt elemnek is meg van a szabályozása, hiszen nem lehet az, hogy az egyik elem hangsúlyosabbá váljon, mint a másik. Mert akkor hova tűnne az egyensúly? Az Aktiváló (Shen) ciklus mellett (Fa-Tűz-Föld-Fém-Víz és kezdődik, elölről.) van egy Szabályozó (Ko) ciklus is. A Fa kiszívja a Föld erejét, a Föld elnyeli a Vizet, a Víz oltja, a Tűzet, a Tűz megolvasztja a Fémet, és a Fém kivágja a Fát. A Shen-ciklus dinamikus egységet alkot a Ko-ciklussal együtt. A diagnosztikánál és a kezeléseknél nagyon fontos, hogy melyik elemet erősítjük ill., oszlatjuk szét. Mert lehet, hogy egy elem azért van túlműködésben, mert a szabályozó eleme gyenge. vissza az elejére
|